Kevés is elég

KIE alatt annyit értek, hogy valamely folyadékban oldott anyag hatása változó mértékben jelentkezik a fogyasztónál. Van, akin csak nagy mérték bevitele után lesz szemmel látható a hat, de aki a KIE csoportjába tartozik, csupán a minimális bevitel után is befolyással van a vizsgált személyre. Ezek az anyagok például a koffein, az alkohol, a nikotin...

Egy párkapcsolatban az egyről a kettőre jutás egy elég fontos lépésnek mondható. A kapcsolat elején a többiek előtt a ,,pasim" és ,,csajom" megnevezés a legtöbbször használt, mondanom se kell, ez a kapcsolat létráján az első fokot jellemezné.

Nos, ami érdekesebb, ha már elég sokat vannak együtt, egy idő után a kapcsolat utat változtat. 2 lehetőség van , haladó vagy hanyatló.

A kettes szintet persze mindenki eléri, csak kicsit máshogy. A haladó oldalon már nem mint ,,pasiként" vagy ,,csajként" gondol az egyik a másikra, hanem mint barátok. Legjobb barátok. Az a barát, akinek mindent elmondhatsz, mert tudod, hogy akár jó akár rossz az a dolog, ő akkor is tisztelni fog mint embert. Nem nélkülözhető az egymás gondolataiban való olvasni tudás és hogy kiegészítik egymást. Egyik elfogadja a másik hibáit, és az idegesítő kis dolgaitől nem menekül, hanem szereti azokat. 

A hanyatlóhoz csak annyit füznék, hogy a veszekedések mindennapossá válnak ami egyszer kikészíti a másik idegeit.

Egy adott embernek rengeteg hanyatló és csak minimális haladó kapcsolata van. Sajnos nehéz megtalálni azt az egy embert, aki boldoggá tesz, persze lehetőség van arra, hogy 15 ember is megfelelne és 15-tel is boldog lenne az ember, csak az a másik 14 nem a megfelelő kontinensen van...

Az Emese szindróma 3 fázisból áll:1,2,3.

Egy nem működő kapcsolaton belül előbb-utóbb megjelenik az Emese-szindróma, azaz a párok egymás iránti szerelmének hanyatlása, ezen felül a párok megcsalása és ezen felül a kapcsolat folytatása.

Az első fázisban felmerül a két fél egymás iránt érzett szerelmének és bizalmának hiánya, ami a második fázishoz vezet. Ez a fázis a két félben külön-külön merül fel, és csak egy kisebb vita erejéig beszélik meg.

A második fázisban beismerésre kerül a téynleges boldogság hiánya, a gyakori veszekedések, civakodások, de ezeket elnyelve a kapcsolat tovább folytatódik és ezekről nem vesznek továbbra sem tudomást.

A harmadik fázisban X és Y már egy másik személy társaságát keresik az elvesztett boldogságuk és szerelmük visszaszerzésére, hétköznapi nyelven félrelépnek (sok esetben a másik tudtával) és még ennek ellenére is folytatják a hanyatló kapcsolatukat.

Az Emese-szindróma lényege egy rossz állapotban lévő, nem harmónkus és veszekedésen alapuló kapcsolat fenntartása.